Azaz utolsó Horváth István Napok, amit eltöltök a suliban. A göllei iskolában hiába ágáltam, nem vették fel Fekete István nevét. Pedig hányszor jött úgy levél, hogy ezen a néven címezték. Mi máshogy is neveződne egy iskola Göllén?
Hát sehogy sem neveződött. Egyszerűen megmaradt Körzeti Általános Iskolának. Végül aztán az sem lett, mert megszüntette az önkormányzat.
Itt Péten Horváth István az első igazgató volt, még J-t is megdolgozta párszor. Amikor idekerültem, már nyugdíjas volt, hetente pár alkalommal bejárt még 1-2 órát megtartani. Emlékszem is rá, határozott ember volt. Aztán, amikor már régen Fonóban voltam, kaptam meghívót, mint ahogyan mindenki, aki valamikor tanított a suliban, hogy felvette az intézmény első igazgatója nevét. El is jöttem az ünnepélyre, a névadásra.
Tehát a Horváth István Napok már hagyományosan mindig áprilisban zajlanak, és most a végén, mert ez valami kerek évforduló, újra lesz zárásként kulturális bemutató is a Közösségi Házban.
Erre persze készülni is kellett, s mint utolsó lehetőség, betanítottam kolléganőmmel karöltve egy igazi amcsi country linea táncot. Jól megbambultam a lépéseket, csak azokat kivéve, amiket ezek a táncképzetlen elsősök is ki tudnak lépni, anélkül, hogy orra esnének....na persze az, hogy egyszerre menjen, az valami lila elképzelés volt.
A linea-tánc, mint neve is mutatja, egy sorban, egymás mellett való mozgás, nincsen benne páros, összekapaszkodós rész.
Persze ez a zene túl gyors, bár pont az első manőver a sarkon való lábfejforgatás már megy is. Meg még pár lépés is, szóval alakul.
De először zene kellett és nagyon örültem, amikor magyarul találtam egy jó feldolgozást:
Már jó ideje erre ropjuk, aztán persze izgatott, a dal eredetije is, míg végül feltúrtam. Jobb, mint a magyar, de nehezebb lenne rá táncolni, meg amúgy is, hát legyen érthető.
Az öltözet persze farmer, akinek van csizmája, felveszi, gyanítom többen lesznek bakancsosok. Kockás ing, van minden fiúnak kalapja, ilyen cowboyos, és ma túrtam a lomis Gyulánál zöld szatén ágyneműt, amiből kitelik mindenkinek a nyakába egy-egy zöld nyakkendő is, hogy legyen rajtuk valami egyforma.
Hát, majd kiderül, jó szoros lesz, mert 12-én még javában műsorozok velük, másnap pedig már repülök is. (Ki tudja honnan?...hehe...Angliába)
