Hát ez reggel furcsa volt. Sietnem kellett, és akkor néha amolyan kézben viszem a maradékot-elven kirontok a kapun, és a vasútállomáson pakolom be a táskámba amit kell. Nem volt nagyon zűrös azért, egyetlen 512 MB jelű memóriakártyát szorongattam csak a markomban, nem volt időm a szükséges képeket letölteni róla. S aztán ahogy ballagtam (jó, hát tempósan!) az állomás felé, hirtelen azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen is volt ezelőtt, amikor elkezdtem a tanítói pályát. Mindezt a műanyag lapocskáról eltévedve gondolatilag, hiszen éppen azon mosolyogtam, vajon 1976-ban, ha kezembe kerül az, amit most szorongatok, vajon mit gondoltam volna felőle? Gyanítom, semmi esetre sem azt, hogy a tanításhoz kellene, inkább gondoltam volna valamilyen letört játék részének, amit gyerektől vettem el. Aztán továbbfűzve, és végig gondolva táskám tartalmát, hát a pendrive bizonyára teljesen zavarba hozott volna, még azt sem hihettem volna róla, mint egy MP4-ről, hogy valamiféle modern magnó.
Ezek gondolom amolyan kis semmiségek lesznek egy újabb 35 év múltán, amikor talán táskát sem fog cipelni a jövő tanítója, pláne nem könyvekkel és munkafüzetekkel.
Lehetséges, hogy egy darabig még tudom majd követni, de borítékolva van egyébként a lemaradás.
"Raymond Kurzweil az integrált áramkörök összetettségének exponenciális növekedését leíró Moore-törvényt kiterjeszti a civilizációnk valamennyi vívmányára: vélekedése szerint folyamatosan gyorsul a haladás, tizennyolc havonta megduplázódik a teljesítmény, vagyis huszonöt év múltán a mostani milliárdszorosa lesz a számítógépek hatékonysága.
Felmérhetetlenek a távlatok,: jogosan kérdezhetjük, hogy versenyre kelhetünk egyáltalán a mesterséges intelligenciával? Sebesség tekintetében aligha, de különben sem eszünk használata miatt vagyunk annyira különlegesek: elsősorban összetett és meglehetősen sérülékeny mivoltunkból adódó gazdag érzésvilágunk megjelenítésében jeleskedhetünk, vagyis lelki tartalmaink bizonyos tekintetben fontosabbak, mint elménk lenyűgöző teljesítményei."
Nahát, ide jutottam, mert reggel nem tettem el időben azt a hülye kis lapocskát. Innen már csak egy lépés egyes politikusok lenyűgöző lelki tartalma, ami majd egy másik bejegyzés lesz, de nem itt, ez békés blognak indult.
