A javából!

Hát ez tényleg lassan jellemző. Mire elérek valahová, nem tudom honnan indultam, sőt lelkesedésemben végül azt is elfelejtem, egyáltalán miért is ültem a géphez. (Ferkó sógorom aszongya, hogy szörfözök, így legalább itt tudok.)

Szóval rátaláltam erre az orosz (??) kórusra, és érdemes aztán továbbnézni őket, mert remekül csinálják, és nagyon széles repertoárt énekelnek. Csak az bosszant, hogy miért nem hallottam róluk eddig semmit?!!

http://www.youtube.com/watch?v=TczCVkMygKc&feature=related


Aztán tovább:

http://www.youtube.com/watch?v=6sAbdAW8D2o&feature=related

Az sem kis dolog azért, hogy egy volt világhatalom nyugdíjas vezetőjének az ellentábor patinás színháztemében rendeznek szülinapi bulit!! Elérünk mi oda, ha már párhuzamot akarnék mindenáron, hogy Orbánnak netán Kötcsén csinálna Fletó és az MSZP óriási 50. éves dzsemborit? Kötve hiszem, igaz Gorbacsov nem említhetó egy lapon a mi Viktorunkkal, és kár, hogy nem.
De azért az ének ettől függetlenül tök jó volt.

Tovább »

Suli előtti csend

Hej, de tudnám stílusosan cifrázni, hogy aszongya, a kertek alatt lassan bekúszik az ősz, és csillámló harmatcseppekkel vonja be az ezüstössé váló pókszálakat kora hajnalonta. 

De hát most ugrik az egész, hiszen a nyár legmelegebb napjait töröljük vizes homlokunkról és tiszta rémálom, hogy ilyen melegben még majd megjelenik mellettem 20-nál is több visítozó kölyök, akiknek szintén nagyon melegük van és dehogyis akarnának (velem együtt) főni a tanterem állott és forró levegőjében..

Már mondtam különben párszor, hogy inkább a hideg, mint a meleg. Hidegben felélénkülünk és melegben pedig lelassulunk, amellett a hideg ellen van segítség, némi meleg ruha, kis fűtés, de a meleg az rátör mindenre.

Olvastam, hogy egy helyiségben sokkal több energiafogyasztással oldható meg 1 fok csökkentése, mint ugyanezt pluszban télen előállítani.

No, ennyit akkor  a melegről, amit én csak ugatok, míg J. egész nap főhet  a panorámás busz  üvegablaka mögött. Annyit teszek, hogy feltöltöm a kádat kútvízzel, ás estére, ha megjön, mindig boldogan belecsobban.

Azt hittem, ennyi idő szabadság után nem fogom díjazni a kollégákat, de kellemesen csalódtam, szinte mindegyiknek örültem. (És most a szintén azért komoly hangsúly volt.)

Összerakosgattuk az órarendeket, próbáltunk mindenre figyelni, de mivel rengeteg áttanítás van, előfordul, hogy technika óra után fogok matekozni, ami nem zavar, mert legalább akkor már kijátszották magukat kicsit.

Kíváncsi vagyok rájuk, most hogy osztályommá avanzsáltak, komolyabb lesz köztünk a viszony, bár együtt vagyunk már 2 éve. Nekik biztosan jó így, hogy nem ismeretlen viszi őket tovább, én pedig meg kell, hogy látogassam őket, nem tudok úgy tanítani rendesen, ha nem látom a hátterüket. (Meg az állandóan hiányzó, vagy féloldalas szülőt, akinek párját sokszor nem is ismerem.).

Jó volt ez a nyár. Nem voltunk szabadságon, de mindent összevetve, mégis teleraktuk annyira, hogy lehetőségünk volt kikapcsolódni.

Főként az alábbi kis úrral, akihez hasonlóból, vagy akár másféléből is,  még párat szívesen elfogadnánk:

Tovább »

Mr. Bean felé

Láthattátok, egy ideje tartózkodtam a politikamentes címkéjű bejegyzésektől. Nem esett nehezemre, mással is el tudtam foglalni magam. Elolvasgattam mások mérgelődéseit, hallgattam a rádiót, szóval nem vonultam száműzetésbe. 

Azt hiszem,  van úgy, hogy eljuthatnak dolgok abba a fázisba, amikor legyinteni sem érdemes, mert olyan mélységig fajulnak azok az emberi törpeségek, amikről írnom kellene.

Azért kiteszek egy képet, nem manipulált, érdemes elidőzni az arcon, ami most is kifejező. Ugye azt szokták mondani, hogy 40 (vagy akárhány) fölött az ember megérdemli az arcát. Vagy, hogy olyan van neki, amit "összehozott" magának.

Vezetőnk arca egyre inkább szétesik, önmaga karikatúrájába fordul, és bár nem tudom, ki lett végül a bohócügyi államtitkára, e kép láttán kezdem sejteni, hogy erre neki nincs is szüksége.

Kósa most rajong, vagy röhög?!

Tovább »

Utazgatások

 Az idén Pápa volt a sláger, azt hiszem, 4-szer voltunk ott, és egyre jobban tetszik.

Kiugró erkélyszobák több belvárosi házon.

Különlegesen hosszú árkádos ház, lejárattal a piactérre.

Akár egy mediterrán kis város.

Aztán elmentünk egyet Baranyába is.

Pincesorok 

Villányban is.

Ilyenek a bortrezorok.

Siklósi vár felújított belső udvara.

Kiváló előadásokra, pl. A tenkes kapitány musical is ment.

Máriagyüd

Szabadtéri oltár

Tovább »

Fread Aster és Ginger Rogers nyomában...

A lengyeleknél nagy divat,  az első közös tánc programja. Sok energiát tesznek bele, hogy szórakoztassák a nagyérdemű nászseregletet. Ilyen táncokkal tele van a youtube. Nekem ez a tornacipős esetlen hapsi nyerte meg a tetszésemet, aranyosak.


No, azért, hogy ne legyen hiányérzet!

No és meg lehet nézni, a tánc mennyire karban tart, itt Ginger nem éppen fiatal már, de a mozgása még mindig fantasztikus!

Aztán, hogy a legendás párosnak a mai napig is vannak követői, bár a csajszi nagyon ügyes, azt fájón lehet hiányolni, hogy Fred Aster elegáns mozgása mindenképpen egyedülálló volt,  leutánozhatatlan.

Hát, ennyit a táncról mára, megyek betont locsolni. (Azért kicsit lehet,  hogy riszálni is fogok!!)

Tovább »

Hidroterápia

Jóval régebben azt mondtam volna, hogy ez egy kiváló cím, különösen a végét tekintve. Ma már ivásról szó sem esik, csak valamiféle ünnepeken, és akkor sem nagyon. Hiába no, italaim javát már megittam, öreg alkesz meg már nem válik belőlem.

Viszont a víz remek, és ezt eddig is tudtam. Amikor 7 éve eltörött a karom, szép spirálisan, és egy évig  sín is volt benne, nem is kellett gyógytornára járnom vele, mert ahogy levették a gipszet, eljártam vele "úszni".  Amolyan féloldalas volt először, hiszen kinyújtani sem tudtam, csak kaszáltam vele a vizet, szóval nem mondhatom, hogy hasítottam vele. Viszont a célnak tökéletesen megfelelt, mozgattam, és a víz azért nagyon jó, mert ott nem lehet megerőltetni semmit. Aztán mikor kontrollra vissza kellett mennem, én oda és úgy tettem, emeltem, forgattam a karomat, ahogy az orvos kérte. (Meg is kérdezte, hogy mit csináltam vele.)

Most elindultam először az elvágott bőrkémmel szintén, mert ugyan begyógyult, de erősen húzódik, pláne, ha leguggolok vele, szóval nem jó. Kész vicc volt vele vízre szállni, mert alig lehetett vele dolgozni, körülbelül úgy kaszáltam a jobb lábammal, mint régen a jobb kezemmel. Volt, hogy majdnem felbillentem, olyan érzés volt, mint amikor egy csónak inog a vízen, mondjuk a méret is stimmel.

Úgy voltam vele, hogy mindegy, reggel 6-kor 3-4 ember döngetett az usziban, külön pálya jutott, bőven volt időm szerencsétlenkedni. Kb. a 35. hossz után kezdtem azt érezni, hogy mintha úsznék.  Ez már jól esett, úgyhogy muszáj lesz újrázgatni, hiszen mint mondtam, a hidroterápia mindenféle mozgáskorlátok oldására kiváló gyógyír.

Az persze már nem, hogy az autó nem nagyon indult el, úgyhogy bent maradt a városban, míg én busszal morogva hazajöttem. Este mehet vissza J. és vagy életre kelti, vagy hazahúzatja.  (No jó, hát annyi volt, hogy égve felejtettem a lámpát akkor, amikor visszaültem, és kiflit ettem egy kakaóval és elolvastam a sajtót. De ennyit igazán kibírhatott volna.)

Tovább »

Lennék én karaktergyilkos!

Vitázom azokkal, akik érthetőnek találják, hogy a fordítói irodák karakterenként számolják fel a fordítani való szöveget.

Hihetetlen összegek jönnek ki a szóközökből, az írásjelekből, a táblázati sablonokból.

Aki megmondja nekem, hogy egy szóköz német fordításban milyen (esetleg egy kérdőjel), annak szép ajándékot küldök.

Tökéletes mintapéldája annak, hogy semmi munkáért is fizettetnek.  A fenébe is. Miért nem volt jó a régi oldal alapú fizetés? Hiszen mindig kifizetődött, akkor is, ha tele volt, és akkor is egy oldalt ért, ha csak 5 sor volt rajta.

De azt azért simábban elfogadtam, mint a mostani verdiktet. A sportosabbak azért nem számolják fel a szóközt, de a hivatalos társaság vastagon.

Hát ez azért mégis olyan, mint fizetni ebédlőben a kanál használatáért.

Tovább »

Fordulózunk ismét

Mivel Juca tegnap lett 25 éves, és mi őt a 10. évfordulónkra kaptuk ajándékba, nagy számolások után rájöttünk, hogy akkor ma 35. darabot köszönthetjük. Szerintem elég szép szám, főként a mostani viszonyokat szemlélve.

Gyorsan elő is kotortam egy régi fotót, ahol még az esküvőnk előtt egy évvel álldogálunk Kenesén, és J. éppen azon a nyáron harapta le a balatonfűzfői versenyén beérkezés közben a korlátot, de azt hiszem, 200 m mellen ő lett az első. A fogügy pedig megoldódott az esküvőre.

Ja, és hát ezeket a dalokat hallgattuk ekkor, és még előfordult, hogy ráztunk is rá keveset.

Tovább »

Hiánypótlás

Olyan hitetlen voltam, mert azt gondoltam, Jucát nem fogom már megtalálni, ezért tettem fel tegnap azt a videót a szülinapja alkalmából.

Jelentem, mégis meglett!

A Somogy videorészletében 3'48"-tól balról a legszélső pozícióban táncol a Kalacsnyikov-részletben.

Hurrá!

Tovább »

Éljen a Juca!

Hihetetlen, de 25 éves az "atomgyerekem!" No, hogy miért így hívom? Hát amikor vártam, berobbant Csernobil. No, ezt 1986 áprilisában átvészeltem vele, de aztán megszületett augusztus 6-án, a gyászos Hirosimai atombomba ledobásának napján.

Szóval hát kerülgette Jucát ez a hasadási "ügy", és lehet, hogy ezért is lett olyan fürge táncoslábú, hiszen "lökete" lett eleve.  Kár, hogy nem tudom kitenni, milyen turbó üzemmódban képes volt táncolni, és ezt mi mennyire élveztük.

Azért nyomtalanul semmi nem múlik el, így remélem stílusos lesz a köszöntő, legyen jó napod Jucus!!

Tovább »

Műremek az udvaron

Olyan "izé" ez a nyár! Még jó, hogy pont most nem terveztem semmilyen nyaralásfélét. Aztán kiderült, (á dehogy, beborult!), hogy ha nem megyek sehová, akkor is bosszant, ha megakadályoz az eső a tervezett napi dolgainkban.

Abból pedig volt elég, mert kitettünk egy régi kádat (igazi vasból készült, eredeti!)  az udvarra, ami tulajdonképpen 3 évig szintén az udvaron volt, csak éppen lefelé fordítva. Amikor pedig jött a 35 fok, eszembe jutott, fordítanánk talán fel ezt a kádat, milyen jó lenne a napon felmelegedett vízben kint lefürödni, vagy akár csak belefeküdni egyet.

Azóta ez egyszer realizálódott, és mivel éppen leengedtem a vizet belőle, jött a sok eső. Most pedig szemlélhetem naponta,  hogy mennyi eső esett, de már van fél kádnyi esővizem. Szeretek benne hajat mosni, ruhát öblíteni, növényeket locsolni, a benti virágokra gondoltam. Lágy víz, igen jó minderre. Voltak vendégeim és kérdezték, hogy mivel fújtam le a szobanövényeimet, mert mindnek gyönyörű fényes a levele. Mondtam, hogy semmivel, viszont "tökig" eláztam, amikor kihordtam őket a szakadó esőbe, de megérte, mert szinte újjászülettek tőle.

 Itt persze a kútvíz érkezik a slagon keresztül, de most valóban az esővíz kornyadozik benne. Ma biztosan felmelegszik, úgyhogy lehet, hogy felhasználom. Úgyis kerítést festek egész nap, szeretnék a falunapra készen lenni vele. No, nem a falunap miatt, hanem mert szombatra megint esőt jósolnak.

Tovább »

Vissza a múltba IV.

Hát ja. Különben pedig ez trilógia volt, minálunk most gyártódik belőle a tetra, elég teátrálisan.  Talán a múlt század kezdeti éveiben és középtáján volt ilyen, hogy bűnbakokat gyártottak és politikai ellenfeleikből börtönlakókat varázsoltak. Most is elkezdődött a csiribá (bé!), semmi probléma nem lenne, bizisten tátott szájjal lesném, ha cirkuszban volnék. Elvégre minden bűvésztrükk lehet jó, bármelyik bohóctréfa fergeteges.

A mostani próbálkozás nem üti meg a porond színvonalát, megyek megkeresem a porondmestert izibe, hogy hajtsa le már ezt az esztelen bandát, amellett, hogy nem szórakoztatóak, mélységesen rombolják az egész cirkusz amúgy is gyenge hírnevét. A közönség szerintem még ámul, időz egy kicsit, vannak kik reménykednek a következő műsorszámban.

Akárhonnan lehet nézni, ez után a pocsék előadás után, botor, aki azt hiszi, a szünet után (ami itt nincsen), jobb következik. Nem lesz jobb, bár lehet, hogy egyre "érdekesebb" lesz, de az élvezettől mind messze fog állni.

Nem mondhatom, hogy kérem vissza a jegyem árát, mert engem ide csak betuszkoltak, és annyian jöttek (2/3), hogy besodortak magukkal. Elég gáz, mert ezek olyan hülyék, a kijáratot torlaszolták el először. Már rég kint lenne a nép fele legalább. 

Nekünk meg nézni kell egy darabig, míg valaki ki nem vágja az egész sátor oldalát. Az lesz ám a buli!

Tovább »