Sokáig nem voltam képes együtt haladni az általános (és a médiából szított) közhangulattal, a vasárnapi üzletbezárások kapcsán. Tudom én, hogy ennek legfőbb oka a korom, valamint az, hogy nagyon jól emlékszem még azokra az időkre, amikor természetes volt, hogy vasárnap semmi nincsen nyitva. Na jó, egy-két cukrászda, kocsma kivételével.
A hétvége egyébként sem volt valami wellness hosszúságú, tekintve, hogy szombaton is dolgoztunk, bár csak délig. (Az én szakmámban ez kissé hülyén hangzik, de most ezt nézzük el.)
Szóval a menet sablonosan az volt, hogy szombaton egy liter tejjel többet vettünk, ha kellett és kenyérből is tán egy fél kilóval. Amúgy szombaton délután már nem volt sok hely, ahol lehetett vásárolni, a falusi kis boltok előbb bezártak, mint a városokban.
Igazán jól tervezni a több napos ünnepek előtt kellett, mert egy 2 napos ünnep is úgy kezdődött, hogy előtte való nap már nem biztos, hogy egész napos volt a munkarend. Ezért 2 és fél nap lett belőle.
Nem emlékszem arra, hogy ebből gyerekkoromban, vagy fiatal asszony koromban drámai jelenetek bontakoztak volna ki. Hozzáteszem, a mélyhűtőnek még hírét sem hallottuk, fagyasztásról és onnan elővehető mindenféle használható élelmiszerről sem esett szó.
Hűtőszekrényünk persze már volt a 60-as évek elejétől, bár vicces most nézni, hogy az ajtaja valóban ajtó volt, és abba bizony semmit nem lehetett belepakolni.
Na de vissza a jelenbe, ahol ugye van mélyhűtő rekesz, vagy fagyasztó szekrény a legtöbb háztartásban, és a boltok kínálata már nem csak a kész vagy a friss termékeket jelenti, hanem az elősütött, befóliázott, sütőben frissre süthető zsömléket, bagetteket, stb. Van tartós, fél tartós tej, de ami nem ilyen, az is jó 2-3-4 napig a hűtőben.
El sem sorolhatom, mi mindennel lehet előkészülni és otthon előre betárazni mindenféle élelmiszert, nem 1 nap zárva tartásra, de egy hétre is.
Nem fejtegetem tovább, megegyezhetünk, hogy az egész hajcihő abszolút nem erről szól, hogy itt egy nap híján majd jó gyorsan éhen halunk.
Ám rettenetesen bosszantott a sok siránkozás, hogy mi van, ha a babának elfogyott a pelenkája, hová is menjenek szegények, és hogy mondják meg a kisdednek, hogy hétfőig ne tojjon??!
Komolyan, ez elhangzott a rádióban és ez még csak egyszerű példázat volt. Kedvem lett volna beszólni, hogy egyébként az ország lakossága felnőtt felelős emberekből áll, vagy komplett szélütöttekből?
Nekem senki ne mondja, hogy nem lehet tudni, ha valami kifogyóban van, és még a babapelenkát is meg lehet oldani 1 napra, régen is megoldották! Legfeljebb a következő hétvégén jobban odafigyel az ilyen hiányra. Az sem gond, ha valami hiányzik az asztalról, mert mást is lehet főzni, vagy enni.
Tehát "csináljuk a minél nagyobb hajcihőt", címen hetekig, hónapokig fújták ezerrel.
Arra már valóban jobban oda kellett volna figyelni, hogy akik erősen tagadták, hogy lesznek elbocsájtások és lesz bevételkiesésből való kár, azok majd beleszakadtak ennek a tagadásába. Később kiderült, hogy mégis lesz, sőt 4 éve ennek kész előtanulmánya is van, ami ezt előre jelezte.
Nagyon cinikus azt mondani, hogy menjen templomba vasárnap az, vagy wellnessezni, aki éppen elvesztette a munkáját.
Inkább erről kellene beszélni, hogy létrehozott a politika egy helyzetet, ami bár járhat bosszúsággal, de nem ez a lényege. Inkább az, hogy ennek következményeit miért az az agyonhajszolt, kizsigerelt pénztáros viselje egyedül.
Ami a bezárások másik oldalát illeti: tudomásul kellene venni, hogy vannak kifejezetten hétvégi vásárlásokra épülő ágazatok. Ilyenek a barkács áruházak, a dísznövény iskolák, vagy gyümölcsfa telepek és még sorolhatnánk. Még mindig sokan járnak le hétvégén a telkükre és akkor vannak ott, nem hét közben. Ha nem akarja, hogy 1 hetet álljon a fa, bokor, virág, stb. akkor jobb helyben megvenni. Pláne, akinek nincsen olyan autója, hogy szállítani is tudja.
Volt itt egy hosszú évek alatt kialakult szokásrend, ami igazodott az emberek életviteléhez, lehetőségeihez. Nem arról van szó, hogy hét végén mit eszünk, vagy van-e pellus a kis kölyök feneke alatt. Arról van szó, hogy valójában már régóta nem élünk társadalmi szinten homogénen, a lehetőségek és a különbségek sokkal jobban eltérnek immár egymástól, mint az én fiatalabb koromban. Ez a lépés egyen fazoníroz, anélkül, hogy ezt megtenné mondjuk azon a téren is, hogy minden ember ebben az országban heti 5 nap munkával úgy meg tudjon élni, hogy a hétvégéjét valóban ne vásárlással, munkával töltse, hanem menjen abba a fránya wellnessbe, vagy tudom én, akár a templomba is.
És amivel példálóznak, hogy Németországban is zárva van minden, az egy régi szokás, nem egy ránk erőltetett, villámgyorsan átpofozott változás. Lehetett volna valami átmeneti időszak, amikor egyesével kapcsolják le a megszokottat, előbb csak a barkácsbolt van zárva, aztán már a Tesco is vagy mit tudom én. És a vasárnapi zárvatartást én ideköltözőként még mindig nem szoktam meg. Szerencsére mindig van itthon valami, amit meg lehet enni, szóval éhezésről nincs szó, pelenka meg nem kell már. :D
VálaszTörlésNem a Tesco kényszerített vasárnapi vásárlásra, hanem épp fordítva, azért tartott nyitva, mert volt rá igény.
A lányok kint vannak, eddig mindig fura volt, ha náluk voltam, hogy vasárnap nem mennek boltba reggeli előtt. Most majd nem lesz furcsa. Egyébként egész nap nem hiányzik, hacsak J. nem kezd el betonozni és rosszul lövi be a cement mennyiségét.
TörlésMúltkor röhögtünk Ákossal azon, hogy otthon egyik hozzászóló a témához valamelyik oldalon azt írta, hogy persze, ha otthon bezár minden, akkor ki kell menni az országból, merthogy kint nyitva vannak az üzletek. Ő például Berlinbe jár vasárnaponként. Na mondom öreg! Értem én, hogy gőzgép, de mégis mit akarsz te Berlinben vásárolni vasárnap? De persze nem Berlinben élek, nem tudom mi a helyzet ott, lehet nyitva vannak az üzletek, de ezt olyan 3 hét múlva halál pontosan meg is mondom. De ha nem erről az oldalról támadunk, akkor meg öreg: hát kinek van otthon arra pénze, hogy vasánaponként Berlinbe járjon bevásárolni?
VálaszTörlésEgyébként meg nagy problémának tartom az elkényelmesedett társadalomban, hogy az emberek nem tanulnak meg 5 percnél tovább tervezni. Vagy még odáig sem. Hát nem olyan nagy varázslat ez könyörgöm!
Ami meg az egészben a legjobb: a németeknél emiatt abszolúte nincs hiszti. Sőt! Akkor lenne hiszti, ha vasárnap is nyitnának a boltok. Hogy miért? Mert az a hozzáállás, hogy mi lehet az a fantasztikus dolog, ami nem engedi magát megvenni szombaton, csakis a vasárnap kell hozzá?
Ne haragudjanak ez esetben a magyarok (és most tényleg mindenkit értek ez alatt), de marhára kiakasztó, hogy mindenből csak a jó dolog kellene nekik: a jó európai fizetés, a jó autó, a jó ház, a "bezzeg a németek", de az érem másik oldaláról tudomást sem akarnak venni. Hogy itt nincs hiszti, és nem azért, mert nem csinál kiakasztó baromságokat a kormány, hogy marha dárga biztosítások vannak és hogy a rohadt boltok itt sincsenek nyitva vasánap, valamint az itt élők adójából vannak szuper jó autópályák építve, amiken más országbeliek ingyenesen lambadáznak (merthogy ilyen csak itt van jegyzem meg). Mégis, Németországban nincs hiszti. Leül, csöndben elvisel ha nem tetszik. A következő választáson meg meggoldolja, hogy hova kerüljön az x, mert nem dísznek viseli a nyakán a fejét.
Szóval először kicsit mentalitásban kellene változni ahhoz, hogy máshol is elkezdődjön egy pozitív és hosszú távú, de jó irányú változás. És ez nemcsak a kormányon múlik. Persze azon a leginkább, de őket is csak odatette valaki, abba a székbe... Plusz el kellene viselni, hogy lehet, hogy csak a gyerekeinknek, vagy rosszabb esetben az unokáinknak lesz már csak jó. Pech.
De ha meg ezen kiakadunk csak annyit tudok mondani: a határok nyitva vannak. Nem otthon kell a sültgalambra várni és a kinti magyarokat támadni és fikázni, hanem tessék. Lehet jönni, nem tiltja senki és semmi. Itt van Németország nyitott határokkal. Ha annyira kell az ami itt van, ki lehet jönni érte.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésBocsánat, de pukkadok a méregtől az egész témát és kinti magyarokat undorító közhelyekkel ("te is itt születtél") fikázó "honfitárs" magyarokat illetően. Hogy ki sem nyithatom a szám, nem alkothatok egy icipici véleményt sem magyar témában semmiről, mert már én vagyok a rossz, aki amúgy is otthagyta a szülőhazáját, meg leszólóm a saját társadalmamat, szóval kuss a nevem.Basszus, mi csak jót akarunk az otthoniaknak, ha csak tanáccsal is, mert másunk nincs, hát a rossebb egye már meg!
VálaszTörlésJa. Egye. De amit kintről láttok, az innen bentről és benne, a jéghegy csúcsa. Ilyenek vagyunk úgy tűnik. Ezért szeretnek bennünket annyian.
VálaszTörlésEz igaz. De ez fordítva is igaz.
VálaszTörlés