Azt gondolnánk, hogy a sok-sok talált lim-lom mind értéktelen. Most éppen az mentette meg a kis látszólag haszontalan üvegecskét, hogy nem tudtam, mi van az oldalára írva, és nekiálltam a neten kíváncsiskodni.
Kiderült, eléggé híres gyógyszeres üvegecske, a Famel a gyógyszerész neve és márka volt a köhögéscsillapítója az 1900-as évek elején.
(8 dollárért kelt el a levelezőlap az üvegről, akkor mennyi lehet maga az üveg?)
Találtam képet is:
Szóval eleink ilyent is iddogáltak, ha nagyon köhögtek, legalábbis, erre a következtetésre lehet jutni, ha a padlásról származó üvegre nézek. (Persze a cukros hagymahéjat meg nekem ajánlgatták bőszen!)
Ja, és hol találtam végül, ahonnan el tudtam indulni? Hát a vaterán, de már el is kelt a kis üvegecske, sajna nem tudom mennyiért.
Aztán jó is volt oda felnéznem, mert az antik holmik között, bénábbak is voltak, mint amit én itt kerülgetek, úgyhogy a címre utalva most aztán rohanok és a Mama kaucsuk babáját is kimosom a porból. Nem mintha el akarnám adni, de lehet, hogy 15 ezret is lehetne kérni érte.
Szóval majd azt is lefotózom, nagyon helyes holmi, bár erősen nyeklik keze-lába. A nevét pedig elfelejtettem, és sajna már nem is tudom megkérdezni.
Az egészben különben az a legjobb, hogy nem is vagyok olyan nagyon eldobálós fazon, hiszen éppen azért pofozzuk ezt a több, mint 100 éves házat, hogy megmaradjon. (Tényleg vehettem volna jobb állapotút, de az nem lenne ez.)
Ennyit a mai bölcsességekről. Holnap találkám lesz holmi késsel, de igyekszem és jövök vissza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése