Budapesten

Most jobban jobb volt, mint tavaly, és nem csupán azért, mert tavaly egydül voltam. Szebb volt az idő, a csarnokban kaptam szép tyúkot, időben mentem, nem kellett érte senkivel veszekednem. Mindenkihez elmentünk, senkitől nem is rohantunk el, ezért aztán fél 10-re értünk haza. Erre volt szánva a nap, tehát nem volt baj. Holnap, reményeim szerint szerelés lesz, és nagyon kíváncsi leszek, hogy jó lesz-e a kocsiba ez a kormánymű. Sokba került már nagyon az olajcsorgás. 

Ja, és amikor jöttünk haza, és már az M0-án voltunk, éppen a lekanyarodó szakaszán, hogy feljussunk az M7-re, kinéztem oldalra, már teljesen sötét volt, de szép csillagos éggel, s akkor csak úgy, nemes egyszerűséggel elhúzott előttünk egy hullócsillag. Majdnem a tyúkszemünkre esett, olyan közel volt. Annyira eltátottam a számat, hogy még kívánni is elfelejtettem.

A Hold pedig szintén nagyon érdekes volt, mert igazi keskeny sarló volt, de olyan mélyen, hogy Székesfehérvárnál eltakarta egy stoplámpa. Nem is volt nagyon fényes, csak olyan narancsos. Még nem láttam ilyennek.

Akkor ez jelent valamit? Vagy előre tudtam, mert narancs színű árvácskákat vettem, érdekesek voltak, ilyeneket még nem láttam.

Szóval fotózgattam is sokat, de a lényegekről persze folyton és biztosan lemaradtam. De jól indult ez az október is, 25-27 fokkal nappal, igen kellemes.