Kacsafrász

Mondom én, hogy kacsát vágni és tisztítani nem egyszerűen egy tevékenység. Lelki nagyság szükségeltetik hozzá, és sok-sok jó beszélgetni, vagy gondolkodnivaló téma. Nem elég, hogy hosszú ügy, és munkás, de még sokszor bosszantó is.

Azért leírom, ha mégis valaki mostanában erre készül. Normális állattartó leánya igazán tisztában van azzal, hogy nem lehet AKÁRMIKOR kimenni az ólba, hogy ejnye, de kacsavágó hangulatban vagyok és akkor most. 

Erre nagyon rá lehet fázni, mert ezek a madarak tollat is szoktak váltani (mint mások is) és akkor levágni őket, maga az öngyilkosság.

Most ezt én elméletileg és gyakorlatilag is tudtam, de hiába, mivel éppen vettük a kacsákat. Naná, hogy ebben az időszakban voltak és amikor a forrázás után rájuk néztem rögtön tudtam, hogy nagy szívások lesznek. Tiszta tok volt az egész kacsa, tetőtől-talpig szinte beborítva. Fohászkodtam, hogy némi gőzborotva, estleg egyéb segédeszköz, de maradt a csípkedés, mint egy rabszolgának. S tetejében még nem is ehetem ezt a hülye kacsahúst.

Aztán még új jelenség, ami eddig nem volt, hogy lelkifurdalást is okoz, holmi Uniós elvárások nem betartása, mert a hagyományos levágási technikát alkalmazva, bizony kivérzik az állat, ami jó, de neki talán nem.

Pedig amúgy általában azt hiszem nem lett a mai ember szebb lélek, mint az elődeink. Nem elég, hogy ők egészségesebben éltek, valószínű a dolgaikról egészségesebben is gondolkodtak.

Tovább »

Olyan bizonytalan vagyok. Vagy mégsem?

Mit tegyek hozzá? Nejlonfüggöny nem, és valami kellene azért az ablakra is, akár csak a felére. Vagy nem?
(Ez egyébként az egyetlen belső ablakom, a folyosóra nyílik, tehát éppen nem látni be kívülről sem.)

Régi fakarnisra előbányászott 35 éves bulgáriai szőttesfüggöny. Elvágtam kétfelé és varrtam rá akasztókat az anyagából, hogy csinosan rámenjen a rúdra és most nagyon tetszik, de nem tudom hogyan tovább. Vagy sehogy? (Nagy itten a bizonytalanság, annyi már biztos.)

Tovább »

Két év kihagyással

Újra a "régi helyemen" aludhattam. Azért az idézőjel, mert a régi hely ugye innen 120 km-re van, mint hallom nyomasztóan elhanyagolt állapotban. Nagyon szép volt az udvarunk, azóta merő gaz, és gondolom az épület állagának sem tett jól a sok beázás, miután a lavorókat is elhoztuk a padlásról. Valamint egy csőtörés, ahol 600 köbméter víz áztatta folyamatosan, mígnem észrevették. Tulajdonképpen nagyon szerettem ott lenni, mert 25 év alatt hozzászoktam, igazából nem zavart, hogy csak béreljük és nem is úgy tekintettem rá, hogy nem az enyém. Tudtam persze, hogy nem az, de nem bántam vele úgy. Ez a lényeg. Itt 25 év hátrányom van és szenvedek most már főként a külső környezete miatt, mert rotyi az egész, és csak abban bízom, hogy pár év múlva látható lesz valami. 

De ami a lényeg, végre elkészült az a galéria, amit eredetileg ott építettünk fel, és amikor elköltözvén lebontottuk, azt hittem, ezzel vége is. De nem, mert a Fiúk (így nagybetűvel) nem hagyták annyiban és addig variálták a dolgot, míg kijelentették, ide a régi földes és omladozó hátsó kamrába pont beépíthető, csupán a födémet kell megemelni hozzá és máshogy forgatni és stb. stb. 

Ennek már kezdetben is örültem, aztán februárban elkezdődött és mostanra lett készen úgy, hogy használható. Messze nem kész persze (láthatóan), nincsen korlát (csak én, ha kellően az vagyok..), de mégis ott a fekhely és aludható.

Ezért aztán 2 éjszaka nem is aludtam jól, mert furcsa volt megint az egész, de mára rendeződött, most már éjjel álmosan is hasonló otthonossággal battyogok le a lépcsőn, noha még semmi kapaszkodó, mint régen.

Még szigetelni és burkolni is kell, mert hideg és meleg lenne különben , de az már a kevesebb munka. Szóval még egy, illetve így 2 szobát birtokba vettünk és ezzel a végleges hasznosítható terület készen van.

Nos ezek a veszélyes szavak, merthogy egyébként minden helyiségben momentán vannak olyanságok, amiről tudjuk, hogy nincsen készen, csak éppen használható. (mint barátunk és kománk mondta volt igen helyesen: készüljetek fel arra, hogy egy ház sosem lesz teljesen kész.)

Hát akkor hajrá, hogy ezzel a kétessé vált fogalommal éljek.

Tovább »

Szűk családi körben...

Igen, Kállai Ferencről van szó, illetve a temetéséről. Nem volna ezzel különösebb észrevételem, ha nem egyike volna a Nemzet Színészeinek.

Jópáran eltávoztak már közülük, nézzük is kik, és hány évig viselhették e címet:

Agárdy Gábor  6 évig
Bessenyei Ferenc 4 évig
Darvas Iván 7 évig
Kállai Ferenc 10 évig
Lukács Margit 2 évig
Raksányi Gellért 8 évig
Sinkovits Imre 1 évig
Zenthe Ferenc 1 évig

Minden további nélkül a bajom bizony a címben jelzett.  Előrebocsájtom, soha, egy pillanatig nem tartottam soknak, hogy ezek a művészek a címmel havi 500 ezer forintos járadékot kaptak az államtól. Némelyik sokat nyomorgott, és még többet is érdemelt volna, különösen, akik igazán nem élvezhették sokáig ennek áldásait.

Viszont belémbújt a kisördög és helytelenítem, ha valaki e címmel járó juttatásokat bizony hosszú ideig élvezi, viszont semminemű kötelezettséget nem érez arra (természetesen a család itt a címzett), hogy a Nemzet Színésze bizony a halálában is kicsit a nemzeté. (profánabbul fogalmazva: a juttatás az államtól jól jön évekig, de egyébként pedig annyi gesztust sem teszünk, hogy elbúcsúzhassanak tőle a temetésén azok, akik valóban a Nemzet Színészei közé sorolták.) 

Furcsa. Zavart érzek az Erőben. Az adok-kapok gesztusok zavarát!

Tovább »

Filmek

Kettőt néztem az elmúlt két napban. Az egyikkel megelégedtem, a másik gyenge volt. Nem hiszem, hogy van köze hozzá annak, hogy a kettő közül egyiket könyvben is olvastam, a másikat nem.

A Parfüm volt a gyenge. Nekem nem jött át, pedig ragyogóan le van írva a könyvben. Hihetően nyomasztó, ugyanakkor szinte megmagyarázható, átélhető, szinte logikus. A film gyér, nem adta vissza. Nem volt hozzá elég eszköze, de ezért nem a film a hibás. Narrátor is volt, képi világ is, azt hiszem kellő szereplő (Dustin Hoffman és Alan Rickman jó, és tulajdonképpen nem rossz a fiú sem, és mégsem...)és rendező és dramaturg és zene az, ami hiányzott. Rövidebben elintézték, mint kellett volna. Nem hagyott nyomot.

A másik film is (Végzet) könyvadaptáció és kiváló. Kevés beszéd, no narrátor és annyira követhető és átélhető, hogy percről percre azonnal tudjuk miről szól és mibe torkollik. (Nem konkrétan, csak azt, hogy dráma.)

Mondjuk telitalálat a két szereplő Juliette Binoche és Jeremy Irons, hihetetlenül nagyot alakítottak, de róluk tudtam is, hogy mást nem is várhatok.

Tovább »

Kánikula- kőház módra

Látható, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség, pontosan 5,4 fok, azaz megfelelünk annak az ajánlásnak, miszerint úgy egészséges és ajánlatos használni a légkondit, hogy 5 foknál nagyobb különbség lehetőleg ne legyen. (Ja, bemondta a rádió is.)

Szerintem ez így tök energiatakarékos. Úgy kezdődik különben, hogy:

"végy egy jó öreg (kb. 100 éves) kőházat!"  (A többit jobb, ha nem mesélem el. Hehe..)

Tovább »

Vigyázat vicces!

Furcsállottam, de valóban így van, legalábbis a rádióban a hírek szerint. Igaz, ez Pécsen történt, de ha vérszemet kapnának, hát előfordulhat másutt is. Azaz, elvitetik a rendőrök azokat az autókat, amelyeknek nyitva maradt az ablaka. Kicsit ugyan körülnéznek, hátha a helyszínen van a tulajdonos, és ha nem látják,  repül, illetve vontatódik az autó a helyszínről.

Azért furcsálom, mert ugye egyébként ha kutya, vagy kisgyerek marad az autóban, mindig ment a könyörgés, hogy legalább az ablakot ne csukják be. Most könnyen elképzelem, hogy a melegre való tekintettel, ha beugranak valahová, hát ne legyen 500 fok a kocsiban, nyitva hagyják az ablakot. Csak azt nem értem, ehhez mi köze van a rendőrségnek. Ugyanis nem hiszem,  hogy ezzel közbiztonságot sértenének a vezetők. Ha meg arra gondoltak, hogy ellophatják és inkább ők viszik el, az sem logikus. Mert akkor végig kellene fogdosniuk az összes kilincsét is, hogy bezárták-e a kocsikat.

Sosem foglakozott a rendőrség azzal, hogy védje is az autókat, és eddig arról sem hallottam, hogy szabálysértés lenne a nyitott ablak. Azt hiszem, ha elviszik a kocsikat így, tetemes összeg a végeredmény, amit fizetni kell, hogy visszakerüljön az autó a tulajdonoshoz. S még mindig nem értem, hogy miről is van itt szó? Levadászásról és pénzbegyűjtésről?

(Hát már mindent el tudok képzelni, a költségvetési hiány a 2009. decemberi 35 milliárdról jelenleg a 298 milliárdnál tart. Jól elszállt mondhatom ezalatt a  fél év alatt. Így lassan érthető lesz minden.)

Tovább »

Igazi cserép-virágcserép

Első látásra beleszerettem és sajnálatos módon ezt ki is fejeztem. Barátném pedig tényleg az, így nekem ajándékozta nagylelkűen és bár nem ide szántam elsőre, egyelőre nem tudom elvinni a helyére, mert előbb ki kell, hogy gyönyörködjem magamat benne. 

Viszont itt a konyhában, a rémségesen lehangoló és ezért befüggönyzött kilátásomat megédesíti. (Egy virág fért bele sajnos, de persze első nekifutásra is 4 növénykét vettem bele és a győztes látható most.)

Ja és valóban virágcserép, nem lehet inni belőle, lyukas a közepe, ezért kell alá a tányérka is. 

Tovább »

Nem politika, szomorúság

Most aztán végre biztosan eltűz innen mindenki, aki úgy gondolja, nem állunk egy platformon, de nem fog megrázni. Viszont mégis leírom a szomorúságom okát.

Teljesen mindegy szerintem már a jelenlegi helyzetben, hogy ki milyen formációkra szavazott áprilisban. Én mondjuk nem a jelenlegire, de nem holmi elvakultság, vagy gyűlölet okán. Egyszerűbb. A tapasztalataim okán.

Nagyon élénken élt még bennem az a 4 év, amit először abszolváltak az ifjú titánok és nem kívánta soha többé egyetlen porcikám sem. Ezzel nem mondom azt, hogy a másik oldal olyan frankó volt. Amit picit el lehetett bénázni, rögvest meg is tették és hihetetlen volt végignézni az egészet. Mégis , mondhatom a legnyugodtabb akkor voltam, amikor Bajnai végigvezette  a hajónkat az összeurópai összeomlásban és nem süllyedtünk-fulladtunk bele. Ezután csak a torkom szorult össze, valahányszor a választások biztos kimenetelére gondoltam. Féltem tőle, nem attól, hogy most majd más leszen hatalmon, nem.  Ez különösebben nem zavarna. A felelőtlenségtől féltem, attól, hogy mint elefánt a porcelánboltban mindennek nekimennek és iszonyú károkat okoznak. 

Mondhatom, hogy még a handa-banda sem érdekelt, mert mondjanak akármit is, csak menjen a szekér, hogy ezzel a közhellyel éljek. Nos ebben nagyot tévedtem, mert bizony már a legelején sem fogták fel, hogy nem lehet akármit mondani, azonnal pénzekre, valutákra váltódik és nincsen lehetőség a kifelé illetve a befelé beszélésekre. Ez nagyon hamar bebizonyosodott. Amit most tesznek, azt végképpen nem értem. Miért kell az önkormányzati választások érdekében totálisan szétdúlni az ország eddig megszerzett bizalmi tőkéjét (az is forintosítható, nem is kicsit), és miért kell hajtogatni, mint hülye bolond, hogy azért kell a bankokat megszorítani, hogy ne legyen megszorító csomag?

Jelentem, a megszorító csomag itt van. Az IMF hazament, mink benne vagyunk a slamasztikában, a bankok úgyis ránkterhelik az adóztatásukat, akkor miről beszélünk?

Tessék engemet megszorítani, ha kell, ki fogom bírni, de ne csináljanak ilyen eszement dolgokat, mert ezzel igenis jobban megszorítanak mindenkit, mint azzal, ami egyébként ránk jutna. S ehhez meg még be kellene nyelni az idióta szöveget hozzá, amit maguk sem hisznek el, mert amit Matolcsy lenyomott, az röhej volt, abban sem ok nem volt, sem logika. 

Már mondtam párszor, hiogy mind a két eset tragédia.

Az is, hogyha spontán teszik ezeket és nem tudják milyen következményekkel jár, de azt hiszem a baj még nagyobb. Ti. nagyon jól tudják, hogy minek milyen következményei lesznek, és mégis.

Szóval kedves szavazóbázis, aki 15/5-re segítette ezt a rokonszenves csapatot, most tessenek mellet kidülleszteni, a forint a 175 valutanem közül az elmúlt 2 hónapban a legnagyobbat esett, ezt nekem semmiféle jobboldali ideológiával nem magyarázza meg senki. 

Sem az EU-t, sem az IMF-et nem érdekli, milyen oldali kormány van itten. Őket valójában igen kevés dolog érdekli, éspedig jogosan. Most elzárták a csapot, mi lesz a következő lépése a fiataluraknak, akik már régen nem azok, viszont a fejük lágya nagyon nem nőtt be?

S ami még rémisztőbb: messze nem vagyunk sem a végén, de még a közepén sem az elmebajnak!!

Tovább »

Nem politika, szomorúság

Most aztán végre biztosan eltűz innen mindenki, aki úgy gondolja, nem állunk egy platformon, de nem fog megrázni. Viszont mégis leírom a szomorúságom okát.

Teljesen mindegy szerintem már a jelenlegi helyzetben, hogy ki milyen formációkra szavazott áprilisban. Én mondjuk nem a jelenlegire, de nem holmi elvakultság, vagy gyűlölet okán. Egyszerűbb. A tapasztalataim okán.

Nagyon élénken élt még bennem az a 4 év, amit először abszolváltak az ifjú titánok és nem kívánta soha többé egyetlen porcikám sem. Ezzel nem mondom azt, hogy a másik oldal olyan frankó volt. Amit picit el lehetett bénázni, rögvest meg is tették és hihetetlen volt végignézni az egészet. Mégis , mondhatom a legnyugodtabb akkor voltam, amikor Bajnai végigvezette  a hajónkat az összeurópai összeomlásban és nem süllyedtünk-fulladtunk bele. Ezután csak a torkom szorult össze, valahányszor a választások biztos kimenetelére gondoltam. Féltem tőle, nem attól, hogy most majd más leszen hatalmon, nem.  Ez különösebben nem zavarna. A felelőtlenségtől féltem, attól, hogy mint elefánt a porcelánboltban mindennek nekimennek és iszonyú károkat okoznak. 

Mondhatom, hogy még a handa-banda sem érdekelt, mert mondjanak akármit is, csak menjen a szekér, hogy ezzel a közhellyel éljek. Nos ebben nagyot tévedtem, mert bizony már a legelején sem fogták fel, hogy nem lehet akármit mondani, azonnal pénzekre, valutákra váltódik és nincsen lehetőség a kifelé illetve a befelé beszélésekre. Ez nagyon hamar bebizonyosodott. Amit most tesznek, azt végképpen nem értem. Miért kell az önkormányzati választások érdekében totálisan szétdúlni az ország eddig megszerzett bizalmi tőkéjét (az is forintosítható, nem is kicsit), és miért kell hajtogatni, mint hülye bolond, hogy azért kell a bankokat megszorítani, hogy ne legyen megszorító csomag?

Jelentem, a megszorító csomag itt van. Az IMF hazament, mink benne vagyunk a slamasztikában, a bankok úgyis ránkterhelik az adóztatásukat, akkor miről beszélünk?

Tessék engemet megszorítani, ha kell, ki fogom bírni, de ne csináljanak ilyen eszement dolgokat, mert ezzel igenis jobban megszorítanak mindenkit, mint azzal, ami egyébként ránk jutna. S ehhez meg még be kellene nyelni az idióta szöveget hozzá, amit maguk sem hisznek el, mert amit Matolcsy lenyomott, az röhej volt, abban sem ok nem volt, sem logika. 

Már mondtam párszor, hiogy mind a két eset tragédia.

Az is, hogyha spontán teszik ezeket és nem tudják milyen következményekkel jár, de azt hiszem a baj még nagyobb. Ti. nagyon jól tudják, hogy minek milyen következményei lesznek, és mégis.

Szóval kedves szavazóbázis, aki 15/5-re segítette ezt a rokonszenves csapatot, most tessenek mellet kidülleszteni, a forint a 175 valutanem közül az elmúlt 2 hónapban a legnagyobbat esett, ezt nekem semmiféle jobboldali ideológiával nem magyarázza meg senki. 

Sem az EU-t, sem az IMF-et nem érdekli, milyen oldali kormány van itten. Őket valójában igen kevés dolog érdekli, éspedig jogosan. Most elzárták a csapot, mi lesz a következő lépése a fiataluraknak, akik már régen nem azok, viszont a fejük lágya nagyon nem nőtt be?

S ami még rémisztőbb: messze nem vagyunk sem a végén, de még a közepén sem az elmebajnak!!

Tovább »

Nekem a Balaton...

De nem olyan egyszerűen ám. Először is ehhez az élményhez el kell menni először Sopronba. Ottan várost nézni úgy, hogy majdnem totál üres, mert minden épeszű szombaton a 40 fokban elillant belőle, csak mi nem. Így aztán, az étkezőhelyek már futtában vadásztak le minket, hogy mit is óhajtunk ebédelni.

Aztán kiderül végül, az ajánlat menetközben változásokat szenved, de sebaj. a szökőkút vize isteni hideg, mehetünk tovább.

Csak hát mindenütt, minden föl van túrva, a városban elterelések, a gyalogos meg küzdjön derekasan.

 Ahogy ezek a kövek lökték vissza a hőt, hát nem volt semmi, azt hiszem életemben nem volt ennyire melegem. Majdnem túlhevültem, mint a zárt ablakú és légkondi nélküli autóbusz, amiben J. szegény naponta  "dolgozik". Én csak ezt az egy napot voltam, de azt hiszem, több gondoskodással veszem körül, ha fürödni akar menni a Balatonra, ha hazaér.

Ez most este fél 10-kor történt, a víz tükör sima volt, körülöttünk az esti parti fények, bömbölt a zene, jó kis karibi és mink áztunk a félhold fényében a termálvíz hőfokú Balatonban.

Allahnak legyen hála (már a félholdra való tekintettel), és persze minden ilyen felsőbbeknek, akik ehhez ezután a nap után hozzásegítettek.

Tovább »

Esetre...

Annyi minden között, szinte elfeledkezem a zenéről, pedig nem kéne: (Ld. öröm, bánat??)

Hogy múlik az idő, és mivégre is??!!

Tovább »