De nem olyan egyszerűen ám. Először is ehhez az élményhez el kell menni először Sopronba. Ottan várost nézni úgy, hogy majdnem totál üres, mert minden épeszű szombaton a 40 fokban elillant belőle, csak mi nem. Így aztán, az étkezőhelyek már futtában vadásztak le minket, hogy mit is óhajtunk ebédelni.
Aztán kiderül végül, az ajánlat menetközben változásokat szenved, de sebaj. a szökőkút vize isteni hideg, mehetünk tovább.
Csak hát mindenütt, minden föl van túrva, a városban elterelések, a gyalogos meg küzdjön derekasan.
Ahogy ezek a kövek lökték vissza a hőt, hát nem volt semmi, azt hiszem életemben nem volt ennyire melegem. Majdnem túlhevültem, mint a zárt ablakú és légkondi nélküli autóbusz, amiben J. szegény naponta "dolgozik". Én csak ezt az egy napot voltam, de azt hiszem, több gondoskodással veszem körül, ha fürödni akar menni a Balatonra, ha hazaér.
Ez most este fél 10-kor történt, a víz tükör sima volt, körülöttünk az esti parti fények, bömbölt a zene, jó kis karibi és mink áztunk a félhold fényében a termálvíz hőfokú Balatonban.
Allahnak legyen hála (már a félholdra való tekintettel), és persze minden ilyen felsőbbeknek, akik ehhez ezután a nap után hozzásegítettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése