2011. október 12.

Félig itt...

Sajnálom ezt a blogot. Annyi munkám volt benne, olyan sokáig, hogy nem tudom veszni hagyni. Persze nehezíti az egészet, hogy olyan mindenféle a profilja, igaza volt Jucának, amikor volt még a sajátja és úgy nevezte el, hogy Vegyes felvágott. Ja, és az unokaöcsém pedig a Parizer. Mondjuk más értelemben gondolta, de azért nem kell arra gondolni, micsoda lüke egy család, jön itt a húsüzemmel.
Hát lehet, hogy nem nagyon jövök ide, mert nagyokat valóban nem akarnék írni már. Végtére is 2008-tól annyit lefetyeltem, hogy már nem is tudom, miket is írnék ide. Így eltávoztam egy "ultrarövid" sávba, ahol maximum 10-15 sorokat írok, és főképpen csak amolyan naplószerűen. mert az sem rossz, ha arra gondolok, hogy mennyi mindent elfelejtettem volna már most, ha nem lenne ez a blog, és beleolvasván eszembe jut. Még egy speckó korrajz is kikerekedik, persze mindezt a saját szemüvegemen keresztül, ahogyan én látom, és kevésbé fennkölten, mint mások, akik igényesebb szemüvegen keresztül persze ugyanazt a szarságot nézik.

Szóval olyan betévedős lesz a dolog, de legalább a régieket meg lehet nézegetni nagy ráértünkben.

Azért teszek ide egy kis keleti kultúrmorzsát, nem semmi hangulata van, és amúgy is unom már az örökös nyugatra pislogást:

http://www.youtube.com/watch?v=_wVOzNBijkA&feature=related
Tovább »

Szörpadó és társai

Most aztán majd adózhatok megint. Ezeknek a hülyéknek már semmi jobb nem jut az eszébe, mint hogy megadóztassa a szörpöket és a lekvárokat. Azért is dőzsölünk itt sunyiban, Apa most kanalazott el egy fél üveg birs lekvárt itt félszemmel. Jó nagy fehér kötés a szemén, de vígan van, mert legalább túl van rajta. Külön jó, hogy úgy volt, hogy nem jöhet haza csak 2 éjszaka után és mégis hazaengedték. Inkább itthon terpeszkedik, nem is csodálom.
Ma befűtöttem először a cserépkályhába is. Kicsit füstölt, de nem volt vészes, és most már jó itt ülni a gép előtt, nincsen hideg ebben a sarokban. Na mindjárt majd fotót is csinálok a "Félszemű  seriffről."
Tovább »

2011. október 6.

Bosszú

Érdekeset hallottam, de megfontolandó. Nagy vezetőnk (a "Galaktika Esze"), ugyanis nem véletlenül fingatja ezt a népet. Az elmélet szerint büntet, mert az előző ciklusok valamelyikében nagyon nem választották őt meg. Ezért került aztán az osztrákokhoz a pszichiátriára, és könnyen lehet, hogy megfogadta, ha még egyszer nála lesz a kormányrúd, kap a szeme alá nagyokat ez a banda. Szóval elképzelhető.
Tovább »

2011. október 5.

Normáális? Te Margit!

Most hallom a rádióban: mindenki bátran írja be a népszámlálási kérdőívre, hogy milyen kisebbséghez, felekezethez tartozónak vallja magát. merthogy, anonim a dolog.
Hát ez óriási!-mondaná Kirk kapitány Spocknak. Hiszen mindent le kell írnom, éppenséggel a pontos lakcímemet is, sőt az előzőt is, sőt a születésemkorit is. Akkor ki a fene itt az anonim????
Tovább »

Takarításnap

Még mindig látni mezítlábas embereket, strandpapuccsal a lábukon. Meleg is van,. ablakot pucoltam itt elől és megizzadtam, úgy tűzött a nap. Azt hiszem, azért ezt már őszi takarításnak veszem, karácsonyig biztos nem fogom többet az ablakokat tisztogatni. Augusztusban végigmentem rajtuk, meg most is, legyen ennyi elég.
Tegnap már különben is úgy voltam, hogy persze tiszta ajándék ez a meleg és jó idő, de mintha fárasztana már. Olyan lepukkantnak érzem magam (egyébként is 2 napja fáj a fülem), és inkább már jöhetne egy kis hideg. Persze nem túlzásként, csak olyan frissebb levegő. Eső sem esett vagy 1 hónapja, minden csupa-csupa por.
Holnap október 6-a, ünnepélyre megyünk a gyerekekkel, fehér ing és sötét nadrág, és áhítat. Délután 3-tól pedig munkaközösségi foglalkozás, majd jó, ha 5 felé hazakeveredek. De inkább később, mert 5-kor van éppen vonatom.

Hoztunk egy csomó birset, hétvégén lesz vele meló, majd befogom a húgomat, úgyis jönnek a Ferivel, és míg meghámozzuk, lepasszírozzuk, lekvárnak megfőzzük, eltelik az egész szombat, tuti. Nem is emlékszem, mikor főztem legutoljára birs lekvárt, de több, mint 10 éve, az biztos. Ha jó lesz, akkor birsalma sajtot is csinálok, dióval. Jó szokott lenni.
Tovább »

2011. október 1.

Budapesten

Most jobban jobb volt, mint tavaly, és nem csupán azért, mert tavaly egydül voltam. Szebb volt az idő, a csarnokban kaptam szép tyúkot, időben mentem, nem kellett érte senkivel veszekednem. Mindenkihez elmentünk, senkitől nem is rohantunk el, ezért aztán fél 10-re értünk haza. Erre volt szánva a nap, tehát nem volt baj. Holnap, reményeim szerint szerelés lesz, és nagyon kíváncsi leszek, hogy jó lesz-e a kocsiba ez a kormánymű. Sokba került már nagyon az olajcsorgás. 

Ja, és amikor jöttünk haza, és már az M0-án voltunk, éppen a lekanyarodó szakaszán, hogy feljussunk az M7-re, kinéztem oldalra, már teljesen sötét volt, de szép csillagos éggel, s akkor csak úgy, nemes egyszerűséggel elhúzott előttünk egy hullócsillag. Majdnem a tyúkszemünkre esett, olyan közel volt. Annyira eltátottam a számat, hogy még kívánni is elfelejtettem.
A Hold pedig szintén nagyon érdekes volt, mert igazi keskeny sarló volt, de olyan mélyen, hogy Székesfehérvárnál eltakarta egy stoplámpa. Nem is volt nagyon fényes, csak olyan narancsos. Még nem láttam ilyennek.
Akkor ez jelent valamit? Vagy előre tudtam, mert narancs színű árvácskákat vettem, érdekesek voltak, ilyeneket még nem láttam.

Szóval fotózgattam is sokat, de a lényegekről persze folyton és biztosan lemaradtam. De jól indult ez az október is, 25-27 fokkal nappal, igen kellemes.
Tovább »

Költöztetés

Nagyon szép ez a 26 fokos idő, és még erre az októberi hétvégére is ilyent mondanak. Tegnap láttam a Tv-ben, hogy a strandok ezzel a szeptemberrel benyelték azokat a bevételeket, amelyek júliusban a hideg idő miatt elmaradtak. Na ezért is kár előre siránkozni dolgokon. Ki a fene gondolta volna júliusban, hogy október elsején még napozni lehet fürdőruhában??
Mamit cuccoljuk vissza, időben indulunk, hogy be tudjak még menni a csarnokba is. Vajon megtalálom-e még a nénit, akinél a csirkéket szoktam venni? Kíváncsi vagyok rá. Aztán megnézzük az Évát is, csinálok fotókat az új lakásáról, végül elmegyünk a klinikára, mert a Mártika dolgozik és az ő kocsijában leledzik a kormánymű,amit remélhetően be is rak a maestro holnap.

Pitykét hagynám ki egyedül az egész napból, mert büdös, nem nagyon szeretem az autóban, sosem volt jó kutyaszaga.
Tök jó, hogy ennek a blognak a kezelőfelülete még a régi, és állandóan felajánlja, hogy frissítsem, de naná, hogy nem teszem, mert utáltam az újat!!
Tovább »

2011. szeptember 28.

Fifikás....

Azért ezt jól kitalálták, ezzel nekem mindig új és még újabb tennivalókat csinálnak. Jött egy levél a Reformátusok Lapja szerkesztőségétől tegnapelőtt, ma bontottam fel. Azt írják benne, hogy sajnálattal közlik, de 3700 forint elmaradásom van. (mármint a Teri néninek.) 
Észrevettem én, hogy jövöget ez a lap, de úgy voltam vele, hogy biztosan egész évre lett előre kifizetve. Most már úgy tűnik, hogy nem. De miféle eljárás ez is? Nekem voltak előfizetéseim, legutóbb a 168 óra című hetilap, de mihelyt nem fizettem a következő negyedévet előre, azonnal nem is jött. Én meg begyújtásra használtam el ezeket az újságokat, mert nem olvasok reformátusok Lapját. Mi a fenének küldözgették, ki kérte ezt tőlük? Most majd beküldöm a halotti bizonyítványt és leírom, egy meghaltnak küldözgették folyamatosan, kérés nélkül.

Na, kíváncsi leszek a vircsaftra.
Tovább »

Személyeskedés

Ledobtam a régit, most pedig ilyeneket írok, hogy szép meleg az idő és több, mint 26 fok van. Tisztára meg vannak zavarodva szegény emberek, van aki kiskabátozik, és vannak, akik pánt nélküli topban és strandpapucsban pompáznak. Én nem bánom ezt a tüzelőkímélő időt, nagyon kellemes. Ültettem 24 db eperpalántát, remélem, tavasszal lesz belőle. Most rohanás a postára, mert elment egy csomó időm ezzel vacakolni..

Na pá, majd jövök.
Tovább »

2011. szeptember 18.

Ittakában minden más!

Itt a K-ban valóban más, már annyira, hogy magunk sem hisszük. Miért kell minden napra kitalálni őrültségeket?
Próbálom belistázni, de nagyon hiányos lesz, mert ugyan követem, de túl sok, így aztán felejtek:
1. Alkotmány szilvesztertől, sok-sok visszarendezéssel és ki tudja milyen felhasználható következményekkel (nyugdíj? fizessenek a gyerekek? stb)
2. Munka törvénykönyve, hemzsegve az "érdekes"  újdonságoktól, munkaórák emelése, szabadságok kiadásának szabályozása, munkáltatói jogok növekedése, munkavállalói jogok nullázása.....
3. Adórendszer változtatása, alkalmazotti kedvezmények elvonása, ÁFA 27%-ra emelése
4. Oktatásból milliárdok kiemelése, államosítás címkével
5. Egészségügyben szerződéskötések a kezdő orvosokkal, ha maradnak, pénzek elvonása
6. Felsőoktatás karcsúsítása, ami nem baj, de megint "érdekes", hogy a diplomások fizessenek adót, ezzel hozzájárulva a következő generáció képzéséhez.

Nem akarom tovább sorolni, Clinton óta itt nem volt senki érdemleges politikus, egyedül a kínaira emlékszem, hozzánk nem járnak már vizitelni, de Vezérünk sem röpköd, hiszen nem hívják, minek. Elszakadtunk Európától, aki pedig ezt megmondta frankón, attól visszaveszik a Kossuth díját. Ez is "érdekes", mert eddig úgy hittem, a díjakat valamilyen teljesítményre adják, nem pedig véleményekre.

Fene tudja mi lesz még itt, de nincsen kedvem csócsálni rajta. Magamat is megúntam, tehát elbúcsúzom. Még egy hétig nyitva hagyom a blogot, utána bezárok. Nem ezekhez van ennek köze, de úgy láttam, már nem tudok újakat mondani, magamat nem szeretném ismételni. Szóval lehet, hogy nem örökös, de egy ideig biztosan nem járok erre, legfeljebb mint olvasó.

Köszi, hogy itt voltatok.




Tovább »

2011. szeptember 12.

Válasz egy kérdésre

Csak nem hagy békén, és motoszkál itt nekem. Megesik többször, egy beszélgetés kapcsán, hogy elvarródik a szál és mégsem. Most éppen az úgynevezett, vagy csak egyszerűen mondott "sikeres Élet", így rögtön naggyá is téve. Nem az izgat persze, hogy ki hogyan érzi, megfogalmazza-e, gondolkodik-e rajta, vagy egyszerűen él, jól érzi magát és csöppet sem rágogat ilyen tételeket.
De, ha már szóba került, akkor igenis megrágom, és most nem úgy, hogy nagy kritériumokat fogok felállítani a sikerek mentén, és pláne nem tetejében valamiféle értékskálát a a mérhetőségre.
Van bizony, hogy amit egyikünk sikerként könyvelne el, a másik levegő után kapkodna, hogy csak ezt ne. A fordítottja is igaz lehet, tehát nem biztos a karrier, a család, az egészség, a pénz pláne, bár lehet, hogy hozzásegít némileg.

Ha 10 embert kérdeznék meg, ugyan gondolkodna már el kicsit, a saját életében mit értene siker alatt, gyanítom, nehezet kérdeznék, és nehéz lenne összevetni. Nem tudok erre mást mondani, mint a saját nézőpontomat:
Lehet siker, egy válás utáni egész élet, amit sikerül kiegyensúlyozottan, szépen megélni, noha nincsen család, a klasszikus formában.
Lehet egy örömmel végzett,bár kintről monotonnak tűnő munka is, ami elégedettséget okoz.
Bármi, nem sorolom.

Nekem mindig ilyenek jutnak az eszembe, hogy sikerült-e egyszer legalább bátornak lenni, valamilyen konvencióknak nem megfelelve érdekesen dönteni, vállalni kockázatot, ugrani a semmibe, szóval az életet nem teljes egészében a kötelességek és a szokások mentén élni. Annyian megfogalmazták, hogy az élet kaland is, és itt rögvest elhatárolom magam a kalandoroktól, az öncélúságtól.

Jó lenne, ha mindenkinek megadatna a könnyedség, a vállalkozó szellem, a néha-néha bohémság.
Nekem ez lenne a siker, és ha még azt is elmondhatnám az elszámoláskor, hogy volt, amit "elkúrtam" (sic!), de nem bánom.
Tovább »

2011. szeptember 7.

Nyomás az idegenlégióba!

Amennyiben valósággá válik az, amit elképzelnek a felsőfokú tanulásról, és arról, hogy 15 évig röghöz kötik a fiatalokat zsarolással, nem szabad itthon taníttatni a gyerekeket. Egyetlen egyet sem. Eljön a szép új magyar valóság,  nem munkát keresni mennek el, hanem már tanulni. Aztán ez egyre lejjebb fog tolódni és máris ott vagyunk, hogy külországban fognak megszületni.

Hű, micsoda családbarát kormány, és hogy megbecsülik a dolgozókat! Ja, és a nyugdíjasokat is.

Még egyszer kérdem: a képviselők kiknek az érdekeit képviselik?? Miért ez a nevük még mindig???

Legyenek inkább "köpviselők", hiszen, ha arcukba néznék, tán nem tudnám visszanyelni. 

(Ja, ezt csak azért, mert van képük ilyesmikről szövegelni, amikor munkahelyeket nem tudnak teremteni. Hogyan maradjon akkor itthon a gyerek?  Süssön lángost a Balatonon? És mi van azokkal, akik itthon maradnak, de nem a szakmájukban dolgoznak, mert nem tudnak. Kétszeres bünti, munkája sincsen, meg fizessen is? No és aki először elmegy szülni, és 3 gyerek után otthon marad, az is bűnös lesz, és visszafizet, míg a pulyák meg éheznek? Bravó, egyre jobb!!)
Tovább »