Merőben más élmény volt, ez nem tagadható. Kezdve azzal, hogy nem a szokásos autós túra volt, hanem végre berepültük magunkat. Ennek következménye, hogy jelenleg is a jobb fülem nullás, abszolút nem hallok vele. De legalább nem fáj. Ez is valami, aztán pedig reménykedem, hogy nem marad végleg így.
Nagyon szép időben indultunk, meleg is volt, s végre igazán élvezhettem egy repülőgép brutál nekifutását a betonon. Ezt visszafelé is megtettem, legszívesebben mindig csak felszállnék.
Késve indultunk, úgyhogy kissé gyűröttnek éreztem már magam, mire Andrisékhoz értünk. Évi azonnal a kezembe nyomta Danit, és ez szerencsére a kint létünk alatt igen sokszor így is volt.
Jól elhelyezkedtünk és bár a lakás valóban kicsi, erre a rövid időre bennünket nem zavart egyáltalán. Főként, hogy pénteken már indultunk is le a farmra, s egészen hétfőig ott is maradtunk, mint később kiderült igen maximális kényelemben.
Odafelé menet megálltunk egy útba eső pubban, és grillételeket ettünk. Ezek az angolok valóban mesterien készítik a steaket.
Nagyon klassz, tágas házat bocsátottak a rendelkezésünkre, minden igénynek megfelelt. (Összesen egy plédet hiányoltam az esti tévézéskor.). Esténként A mi kis falunk című 8 részes magyar minisorozattal "etettük" magunkat, és mondhatom, kiválóan szórakoztunk rajta. Pedig magyarr...!!!
Aképen a közelebbi házban volt a szállásunk, a távolabbi ház már egy másik kiadható önálló lak volt.
Papával külön ágyas szobát választottuk, volt külön kis fürdőrész hozzá. Nekünk bőven elegendő is volt. Bár kellett 2 nap, míg megszoktuk a kissé puhán rugózó matracokat.
Reggelente a konyhában parádésan kávéztunk és reggeliztünk. Remekül éreztük itt magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése