2010. október 7.

A mi Csernobilunk

Ki gondolta volna, hogy ilyen is megeshet. Nem foglalkoztunk mi a timföldgyártás melléktermékével, sőt bízvást mondhatom, talán a kolontáriak sem, hiába tudták, hogy ott a tározó felettük.
Rengeteg kérdést lehetne ezzel kapcsolatban feltenni, és őszintén sajnálom azokat, akik "elkövették", azt a hibát, hogy ott éltek és nem másutt.


Mégis, ami az egészben kritikán aluli, az a sok között két kiemelkedő dolog:

Az egyik, hogy miért kell ilyen reménytelen baromsággal etetni a népet és az egész országot, hogy a házakba való visszaköltözés??!!! Épeszű ember ilyet nem gondol, amikor tudja jól, hogy nem csak a 13-as ph-jú lúgról van szó (ami egyébként mindent szétmar, mint a sav), hanem azokról a nehézfémekről, főleg ólomról, amelyek szintén benne vannak ebben a zagyban, és eltávolítani őket nem lehet. (Brrr! Vegyész végzettségem csak ront a látásmódomon ez ügyben:)
Szóval nem ezzel kellett volna tökölni, hogy kapirgáltatom az iszapot ki a házakból és utcákból. Nevetséges. Az egész 40 négyzetkilométer halott ügy, és az összes katasztrófavédelmisnek azonnal csak arra kellett volna koncentrálnia, hogy megállítsa a tovaterjedést és a további ökológiai rémálmot a folyókon és talán még a Balatonon is.
De nem, elkezdték a hülyéskedéseket Kolontáron a faluban. Mit keresnek emberek gumicsizmákban, vagy nélkülük napokig ebben a letyóban? Kis lapátokkal és vödrökkel borigatták és tologatták egyik helyről 2 m-rel odébb az iszapos vizet. Hihetetlen volt. 
Ki fogja először megmondani, hogy kész, vége, itt nem terem normális növényzet, és nincsen kertészkedés és nem tartunk állatokat sem, mert nem lehet a felszíni réteget felszedni xxx méterig és más földet hozni, mert a házakban akkor is ott marad a mikron méretű szennyeződés.

Most pedig már siránkozhatunk és az összes világlap címoldala a magyarokat kárhoztatja. És nem a katasztrófáért, hanem a katasztrofális tehetetlenségért és azért, hogy a menthetetlent akarják még a mai napig is erőltetni, és nem arra fordították a fellelhető energiát, amit megmenthettek volna.

Csernobil sem volt egy sikertörténet, de azt hiszem, mi ezt láthatóan atom nélkül is tudjuk produkálni ilyen minőségben.

5 megjegyzés:

  1. Szerintem ehhez képest a csernobili helyzetrendezés sikertörténet. :o(

    Kommunikációs szempontból pedig abszolút bukta, az érintettek (nem a károsultak) össze-visszabeszélnek.

    Írtam a blgomra is, de én végül kitöröltem. De kíváncsi lennék, hogy a lakosság miért nem volt felkészítve egy ilyen esetleges katasztrófára és miért nem tudta, hogy mi az az anyag, ami rájukfolyhat. A világ más részein van "tűzriadó" vagyis készenléti gyakorlat: árvízre, tűzre, cunamira, földrengésre, atomrobbanásra stb. Magyarországon miért nincsenek felkészítve a veszélyes övezetben élők a veszélyre?

    És hülyeség arra hivatkozni, hogy erre senki se számított, mert ilyen anyagok esetén a lehetetlenre is gondolni kell!

    VálaszTörlés
  2. A Wyomingba érkezőket még medvetámadásra is felkészítik (ld. Hova lettek Morganék?).

    VálaszTörlés
  3. Az átkosban volt ilyen, gyakorlatoztunk is. Mivel veszélyes gyár közelében tanítok, évente van kitelepítési riadó, fel kell pakolnunk buszra az összes gyereket, szól a sziréna és megyünk. De nem vagyok meggyőződve arról, ha robban a gyár, akkor ez elegendő, és hogy ez működik majd a lakosokkal is.

    Azt hiszem, ezeket sokkal pontosabban ki kellene dolgozni és komolyan venni.

    VálaszTörlés
  4. Ma reggeli hír: Magyarország sürgős segítséget kért az Uniótól, olyan szakemberek személyében, akik jártasak az ilyen jellegű környezeti katasztrófa megoldásában, a károk elhárításában.

    Istenem, hát 4-5 nap után felébredünk? Őrület, hogy tényleg ilyenek vagyunk mi magyarok? Mondom én, hogy még mindig dolgoznak az ázsiai génjeink, és van alapja, ha úgy néznek ránk, mint valami ide nem illő csodabogárra.

    VálaszTörlés
  5. Most hallottam: a műszaki egyetem adjunktusa elbeszélte, hogy anno vizsgálták a területet és már 20 éve jelezték, hogy 2 különböző statikai tulajdonságú területre fektették a gátat és borítékolható az elmozgás. A riporter kérdezte, hogy akkor ezt ugye jelezték valahová? Mire a válasz: igen és ez nálunk azóta is tananyag.

    VálaszTörlés