Nagyon szépen termett a ringló az idén. Locsoltuk is sokat, igazi bő levű a gyümölcse. Sajnálatos módon, ezt a darazsak is észrevették, igen rákaptak és sorra kezdik meg a még fán lévő szilvákat. Tulajdonképpen, ha csak a potyogotton rágóznának, hagynám is, de nem kondicionálhatók ekként ezek a jószágok.
Ezért goromba módszer jött, amit egy Ausztráliában élő magyar ajánlott a blogján. (nahát, ez a "zinternet!!)
Fellelkesedtem és rögvest nekiláttam, még a boltba is elfutottam csirkemájért. (A maradékot Hancz úr kedveli úgyis.)
Úgy szólt, hogy egy üres műanyagpalackot forró csavarhúzóval körbe-körbe kell lyukasztani. (Én hegyes kiskéssel csináltam.)
Ezután a tetejét is át kell fúrni, a Nesteás dobozok jobbak, mert szélesebb karimájú a tetejük, és vékony zsineggel egy friss véres húsdarabot, vagy májat kell az üvegbe felakasztva lógatni. Gémkapoccsal rögzítettem a májat, majd a kapocsba fűztem át a zsinórt. Utána kis mézzel körbemaszatoltam belül a palackot és az aljára vizet tettem. Ugyanis úgy szólt az eredeti leírás, hogy a darázs boldogan bemászik a kicsi lyukon, de kijönni már nincsen elég sütnivalója. Egy idő után aztán elfárad és beleesik a vízbe.
 |
| 10 perccel a felrakás után 8 db darázs már fürdött |
Mindent szépen összeraktam, csak a vékony zsinegemet nem tudtam kellően a tető fölött csomózni, mert még akkor is átesett, túl vékony volt. No kimentem a műhelybe, J. éppen az átjárót gletteli, kértem tőle olyan alátétet, amin picike a lyuk. Persze mindegyiken nagy volt, és mire lemondtam volna a szakszerű összeszerelésről, megpillantottam a tökéletest. Egy pici kétlyukú fúvóka volt, mindkét magdzag éppen átfért, a fúvóka alja pedig tökéletesen illeszkedett a palack tetején kiszúrt kis lyukba. Pompás, maga a tökély, csak J. arca nyúlott kicsit, amikor elmagyarázta, hogy a permetezőjének a szelepét, vagy fúvókáját használtam éppen el. Na de amikor látta, milyen naccerű, beleegyezett, mondtam, a méhek úgysem rongálják meg.
 |
| Folyamatosan tülekedtek befelé, ebben a zöld hátú döglegyek is részt vettek |
 |
| 3/4 órával később a víz tetejét már elborították a darazsak |
No de minden sajnálaton túl, azért utoljára mégiscsak májat ebédelhettek és méz volt utána az édesség. Szóval aki ínyenc, az lehet, hogy elébb-utóbb rajtaveszt a dolgon. Nahát, jobb majdnem, mint egy La Fontaine mese vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése