Böszmeség teteje!!!

Nem lehet engem már minősíteni ebben az autóügyben, ezt készséggel belátom. El nem tudom képzelni, ha nem történt volna meg. Szóval leálltam az Opellel a szokásos beugróban itt a ház előtt. S kiszálltam belőle és bejöttem. Persze teljesen rutinból minden, az eszem teljesen másutt volt. (Az hab a tortán és besegített a dologban, hogy vészrohanásban voltam, ezért is nem figyeltem.) Szóval tök úgy szálltam ki belőle, ahogyan a Seatból szoktam. Sebességben hagyva és kulcsot kikapva. Azután röviddel már csak a kiabálást hallottam az utcáról, de akkor sem gondoltam, hogy részese vagyok. 

Tehát: Az Opel automata váltós és csak P=parkolási pozitúrában lehet (és szabad!) hagyni, egyébként elgurul simán. Ebben az esetben annál könnyebben megtette, mivel ez a dög út itt előttünk lejtős, s még jó, hogy erősen dől is, így nem az utca végéig csurgott le, önnálósítva magát, csupán a szemközti oldal 2. házának kerítésében landolt.

A szomszéd eléggé normálisan fogta föl, azt mondta, ez a 3. autó, aki nála kikötött. Én viszont teljesen le voltam törve, főként azon, hogyan tehettem ilyent. S éppen a kedvenc autónkkal.

Nos, így néz ki a világgá menése óta, hétfőn megy is karosszériáshoz és azonmód megcsináltatjuk. Most pedig halmazati büntiként eltiltottam magamat tőle. A Seattal már úgyis megismertettem magammal. (25 évig szinte semmi, mi lesz, ha 60-65 leszek?? Botok???)