Lesz-e élet a FIDESZ után?

Tisztelettel bejelentem, hogy most aztán valóban szikrázik a szemem, de annyira, hogy azon gondolkodom, ne álljon-e fel a szőr is a hátamon, ami már csak azért sem lehetséges, mert egy jó ideje toll van rajta, mint minden hülyévé tett magyaron és nem magyaron ebben az országban.

Már sok bejegyzésben és különféle összefüggésben írtam le, hogy milyen lépéseivel tette tönkre Orbán a dolgozókat, vagy a nyugdíjasokat, vagy éppen a munkanélkülieket. Nem sorolom újra, ami itt romba dönthető, az már konkrétan a földön fekszik, lehet mesélni róla, hogy milyen bombasztikus állapotban van, sőt lehet tapsolni is hozzá a klakknak.

Megjegyzem még, hogy már az első kormánya idején is tapasztaltam, sőt, a FIDESZ nevű formáció megjelenése után röviddel, hogy előszeretettel pancsoltak bele az emberek privát szférájába, magán kapcsolataikba és a családi életükbe is. 

A legújabb valódi gyöngyszeméről előzőleg már volt némi suttogás a bevált technika alkalmazásával. Ez  úgy működik, hogy valamelyik csicskása látszólag el kell, hogy szólja magát, olyan kis egy-két mondatban, ami úgy tűnik, hogy  a saját véleménye. Ezután várnak pár hetet, és jön a következő lépcsőfok, amikor már meglengetik a szándékot, de még mindig nincsen hozzá nagyvezéri komment. Ha ezek után sem tör ki semmilyen balhé és a birka nép csöndben kussol, mert nem figyelt eléggé, vagy mert valóban birka, akkor jön a húsdaráló és immár le van nyomva mindenkinek a torkán, mint libatöméskor az előre beáztatott zsíros kukorica.

Nos, most már éppen az utolsó stádiumban leledzünk, mert beemelődött az alkotmányba is (a fene essen az aláírója összes bal kezébe, akár énekelget, akár nem), és a méla csöndből előbukkant az immár alaptörvénnyel is bőven alátámasztott kötelesség:

A gyermeknek kötelessége eltartani a szüleit, mint ahogyan azok őt felnevelték, és különösen,  akkor, ha ők  önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.

Bravó! Mondjuk az állam elvette a nyugdíjukat és csinált belőle szociális segélyt. Szedte-vedte gazemberek, nem gondoskodtak előre az időskori éveikről! Ja, hogy azokét is elvette, akik pedig gondoskodni kívántak volna, hát ez az apró malőr nem került megemlítésre.

Most akkor ebből az következne, hogy kezdjük egymást sandán méregetni a három gyerekemmel, ők engem, hogy vajon képes leszek-e megállni a lábamon egy élet munkája és befizetett nyugdíj-járulékai után, némi 30-40%-os segélyből? Másrészt én őket, na nem azért, hogy mikor kopogtatnak az ajtómon a "lé"-vel, hanem azért, hogy remélem, ebből aztán nem csinálnak életprogramot maguknak, mert itt kijelenthetem, nem azért jöttek a világra, hogy a saját életük helyett, és a saját gyerekeik felnevelése helyett minket dajkáljanak törvényi szigorral megtetézve.

Ez egy pocsék, erkölcstelen, jogtalan és újra egy igazi fideszes görénységű csavar, amivel semminemű más szándékuk nincsen, mint elhárítani az államnak azon kötelességét, ami eddig törvényszerűen működött: az újraelosztó rendszert. Tehát, hogy mindig a következő generáció befizetett járadékaiból finanszírozódik az éppen akkori nyugdíjas réteg ellátása.  Egyébként ez amúgy is sokaknak szúrta a szemét és éppen a nyugdíjasokat tette kiszolgáltatott és támadható réteggé, mert sokan vélték eltartott, ingyenélő bandának szegényeket. Kevesen gondolták végig, hogy ők viszont az előző generációt finanszírozták, tehát a lánc végül is megvolt és ha döcögve is, de feladatát teljesítette.. (Egyébként már többen kiszámolták, ha mindenkinek biztosítva lett volna, hogy járadékai elkülönítve saját számláján kamatos kamattal gyűljenek, az állam valóban karba tehette volna a kezét és elégedetten hátradőlhetett volna. De mint tudjuk, ezek a pénzek sok egyébre neki jobban kellettek, mint a befizetőknek.)

Most Viktorunk, ez az élő észkombájn, ezt kívánja megszakítani remegő pénzéhségében, és úgy tűnik, a mi generációnk feladata bevégeztetett a fizetési kötelezettséggel.

Konklúzióként pedig ez a szörnyszülött ötlet pattant ki égő homlokuk mögül, hogy ugyan ők mossák kezeiket, de megoldásként ajánlják az eddig is megnyomorított családok szép összetartását, némi törvényi rásegítéssel .
Sőt, és ez még külön bónusz tőlük (grátisz), hogy amit már most látnak, hogy a következő kormány biztosan megváltoztatná, arra rádöngölik a 2/3-os pecsétet, így aztán nemcsak erre az időszakukra biztosítják a jogtalanságok sorozatát, hanem előre eltervelten azokra az időkre is, ha ők esetleg már mégsem lennének kormányon. Ugye milyen előrelátó és valóban demokratikus?

Nem tudok mást mondani, ennél aljasabb és kártékonyabb kormányt még történelmi távlatokban is keveset lehet találni, jobb, ha nemes egyszerűséggel  legörényezem őket, és ezért azonnal bocsánatot kérek ezektől az ártatlan kis állatoktól. Egyébként, ha ezt is sikerül gond nélkül nyélbe ütniük, és mi békésen benyeljük, akkor a  következő javaslatomat egyenesen levélben fogom elküldeni nekik, ne kelljen már hónapokat várni, míg valamelyik kiizzadja magából:

A kormány hozzon létre egy monstre utazási irodát, a finanszírozása a nyugdíjak megmaradó hányadából lehetséges.  Karitatív módon működne, mert a nyugdíjasoknak nem is kellene fizetniük a kirándulásokért, akár repülőgépen kényelmesen is utazhatnának. Az úticél mindig állandó lenne, Görögország.
Az utazási iroda neve lehetne: Taigetosz-Tours.


S utólag még pontosítanék:


A spártai apának – ha gyermeke valami testi fogyatékossággal született (vagy „idétlen” volt, idétlen=időtlen, azaz koraszülött), és nem akarták felnevelni – el kellett mennie a törzsének (phülé) véneihez, és az ő döntésük szerint kellett eljárnia. Ha a vének úgy ítélték meg, hogy a gyermeket nem kell felnevelniük, akkor a szülők kivitték a Taigetoszhoz, és letették az úgynevezett Apothetaira ^[2] és – a göröggondolkodás szerint – nem megölték a gyermeket, hanem „adtak neki egy esélyt”. Ugyanis ezt a helyet mindenki ismerte, így azok, akiknek nem volt gyermekük, kijártak erre a helyre, és elvihették a kitett csecsemőt. Így a gyermekkitételnek ritkán volt halálos áldozata. (forrás: Wikipédia)




Akkor tehát ebben a logikában gondolkodva, kérem a nekem való Taigetoszt, mint egy utolsó esélyt, na nem az örökbefogadásra, hanem a megdolgozott és befizetett nyugdíjam majdani igénybevételére, vagy ha ez mégsem lehetséges, hadd gondolkozzak a Taigetosz közhiedelem-szerinti szerepében, némi rásegítéssel hátulról a következő alakok esetében:
1.
2.
3.
stb.
stb.
stb.